Márkus Zsolt – Veresi Paradicsom

  Márkus Zsolt karrierjét a GE Lightingnál kezdte, majd a Waberer’s Csoport üzletfejlesztési igazgatója volt. 2006-tól a Gexpro Services magyarországi ügyvezetőjeként, 2010-től pedig a vállalat európai üzletágának vezérigazgatójaként dolgozott. Másfél évtizednyi pályafutás után, 2014-ben hagyta maga mögött a multik világát, és hozta létre az édes koktélparadicsomokra specializált kertészeti cégét. A 2018-ban átadott második, három hektáros hidrokulturás üvegházzal itt jött létre először hazánkban egész éves paradicsomtermesztési képesség. A nulláról indult cég négy év után ma már 1,4 milliárd forintos árbevételt tud felmutatni, hatvan főt foglalkoztat és termékei szinte minden élelmiszerláncban kaphatóak.
A Hello Biznisszel közös sorozatunkban olyan történeteket mutatunk be, ahol interjúalanyaink az új karrierjükben kiemelkedő szerepet játszanak a digitális eszközök és fejlesztések. Ha Neked is van ilyen ismerősöd, írd meg nekünk!

Sokat lehetett olvasni a létrejött különleges üvegházról, de keveset a váltásod hátteréről. Miért hagytad ott a korábbi karrieredet és vágtál bele a paradicsomtermesztésbe? Többféle dilemmával találtam magam szemben. Egyrészt a vállalati ranglétrát végigjárva már nem motivált életcélként, hogy egy külföldi cégnek minden évben még egy kicsivel hatékonyabban termeljem a profitot.
Másrészt hiányzott a munkámból, hogy valami jót tehessek a közösségért, a társadalomért. Szerettem volna értéket teremteni itthon, Magyarországon.
Ezzel egy időben merült fel az, hogy ha maradok a cégnél, akkor következő lépésként hosszú távra kellett volna Amerikába vagy Ázsiába családostul kiköltöznünk. Ez pedig azzal jár, hogy onnantól kontinensről kontinensre vándorlunk, de nem szerettem volna világpolgárrá válni, sem a gyerekeimet egy ilyen életúton elindítani. Az ebből érthető, hogy mi miatt maradtál Magyarországon, de miért lettél vállalkozó? Alapvetően versenyző típus vagyok és kifejezetten élveztem az embert próbáló kihívásokat a korábbi multis környezetben is. Emiatt nem éreztem vonzó alternatívának egy meglévő, kisebb céghez vezetőként csatlakozni. Olyan magyar vállalatot pedig, aminek az európai vagy globális központja itthon lett volna, sajnos nem találtam. Ugyan nagyvállalati közegből érkeztem, a vállalkozói szemlélet mindig is közel állt hozzám, mert a korábbi munkám során alapos elemzés és előkészítés után újabb és újabb iparágakba léptünk be és építettünk fel nulláról egy-egy üzletágat. És hogyan következett innen a paradicsomtermesztés? Elsőre furcsának tűnhet a választásom, de abszolút logikus lépések eredménye volt. Három szempontot tartottam szem előtt. Egyrészt volt egy versenytársi kizárásom a korábbi munkaadómtól, másrészt a korábbi tapasztalataim alapján tudtam, hogy olyan irányba kell elindulnom, amiben a kínai és indiai szereplők nem képesek az alacsony költségeikkel versenyelőnyt elérni.
A harmadik pedig egyfajta „jósági fok” volt, célul tűztem ki, hogy ne csak pénzt termeljek, hanem legyen valami misszió is az új karrieremben.
 
A mezőgazdaság viszonylag az elején a látómezőmbe került, több más ötlet mellett ez az üvegházas projekt merült fel. A korábbi tulajdonosa az építkezésre nyert uniós támogatást, de nem tudta időben felhasználni és emiatt jutányos áron meghirdette a projektet. Az üvegházban még uborkát és paprikát is lehetett volna termeszteni, de a döntés előtt üzleti tervet készítettem és ennek kapcsán felkerestem a leendő vevőket Ausztriában és Magyarországon is. Ebből derült ki számomra, hogy a paradicsom jár a legkisebb kockázattal. Ez egy racionális döntés volt, különösebb vonzódásom nem volt iránta. Ha érdekel, hogyan folytatódik a Veresi Paradicsom története, olvasd tovább a cikket a Hello Biznisz oldalán. 
Shares