Németh Franciska – ápoló, startupper
18 évesen a Barátok közt Varga Petrájaként ismerte meg a közönség, majd újságíróként, műsorvezetőként és kommunikációs szakemberként dolgozott. Ezen időszakban több alkalommal volt rövid időszakokra segédápoló, többek között a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésfunkciós Ambulanciáján.
29 évesen, egy EU-s projekt vezetése közben döntött az újratervezés mellett és iratkozott be egy OKJ-s ápoló képzésre. 2014 óta dolgozik ápolóként a Szent János Kórház Gyermeksebészeti- és Traumatológiai Osztályán, ezzel párhuzamosan a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán ápolástant hallgat.
A munkával és a tanulással párhuzamosan több online fejlesztést is vezet, egy ápolóknak létrehozott szakmai közösség mellett a gyermeksos.hu weboldal létrehozásával került országosan a hírekbe. A következő nagy dobása a hamarosan megjelenő GyerekDokik gyerekszakorvos-kereső applikáció megalkotása, ehhez idén tavasszal kapott tőkebefektetést.
A Hello Biznisszel közös sorozatunkban olyan történeteket mutatunk be, ahol interjúalanyaink az új karrierjükben kiemelkedő szerepet játszanak a digitális eszközök és fejlesztések. Ha Neked is van ilyen ismerősöd, írd meg nekünk!
A hazai médiát annak idején körbejárta a hír, hogy a Barátok közti egykori szereplőjéből ápoló lett. Valójában mikor fordult meg először a fejedben, hogy erre a pályára lépnél?
Gyerekként igazából baleseti sebésznek készültem, és ehhez a célomhoz az orvosi egyetemen át vezetett volna az út. Hiába volt ez az álmom, közben tisztában voltam vele, hogy a felvételihez komolyan fel kell készülni olyan tárgyakból is, amik kevésbé érdekelnek, és ez nekem nem fog menni. Ha pedig be is jutok, ott még több ilyen helyzet fog várni.
Akkor még nem tudtam, hogy ez a figyelemzavaromnak, az ADHD-nak a következménye.
Ez mit jelent pontosan?
Az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – a szerk) figyelemzavar úgy nyilvánult meg kiskoromban és a mai napig is, hogy ami nem érdekelt, arra nem tudtam kellően odafigyelni és nem voltam képes megtanulni. Ami viszont vonzott, abba bármennyi energiát bele tudtam tenni és szinte magamba lélegeztem.
Hogyan lettél később mégis tévésztár?
Többszöri próbálkozás után sem sikerült bekerülnöm az egyetemre, előtte viszont megtalált a TV és meghívást kaptam a Barátok köztbe. Ezt követte a modellkedés, kommunikációs, újságírói feladatok, összességében szépen beindult a karrierem.
Közben mégis többször felbukkantál kórházakban. Miért?
Az egészségügy iránti vonzalmam végig megmaradt. Ha kórházba kellett vinni a nagymamámat, nem volt kérdés, hogy én megyek vele, sőt, az első időszakban amikor szabadidőm volt, elmentem segédápolónak.
Annak ellenére, hogy valójában orvos szerettél volna lenni.
Az első alkalommal, még a Svábhegyi kórházba, azért jelentkeztem, hogy megnézzem, milyen a kórházi élet belülről.
Titkon abban reménykedtem, hogy azok után, hogy megkapom az arcomba a valóságot, majd elmegy a kedvem az egésztől.
De hiszen ez volt az álmod…
Azzal tisztában voltam korábban is, hogy ha be is jutok és sikerül elvégeznem az egyetemet, egy nehéz pálya várna rám, ahol a körülmények messze vannak az ideálistól. Addigra már tudtam, hogy szívesen látnak TV-ben, voltak modell megkereséseim és azt tudtam, hogy az újságírás, a reklámok, marketingkommunikáció terén is befuthatok karriert. Sosem volt gondom a munkával, de ha nem muszáj, miért nehezítsem meg az életemet?
Ha kiderült volna a gyakorlat alatt, hogy mégsem nekem való ez az egész, akkor nyugodt lélekkel mehettem volna a könnyebb út irányába.
Bejöttek a várakozásaid?
Hihetetlenül élveztem a mindennapokat, rájöttem, hogy itt van a helyem. Fél év után nem is magamtól jöttem el, hanem bezárták a kórházat.
Tíz évig mégis a kommunikációs szakmában maradtál. Miért nem mentél egyből ápolónak, ha annyira élvezted?
Abban a hitben éltem, hogy az ápoló legfeljebb százötvenezer forintot tud havonta hazavinni. Hiába nem éltem nagylábon, úgy éreztem, hogy ez a minimumhoz sem lenne elég. Közben pedig ott voltak a megkereséseim a média világából.
De nagyon sokat köszönhetek ennek az időszaknak. Egyrészt lépésről-lépésre elengedtem, hogy orvos legyek, másrészt rátaláltam a sürgősségi osztályra, ahol olyan összetett ápolói feladatokkal találkoztam, amik kellő technikai és szellemi kihívást hordoztak.
29 évesen, sikereid csúcsán aztán váltottál. Hogy történt mindez?
Egyre többször voltam rosszul, fejgörcsöm volt, ömlött a vér az orromból. Nem tudtam, hogy mitől lehet mindez, de egyszercsak öntudatlanul kimondtam, hogy utálok itt lenni.
Valószínűleg itt jött el a pont, amikor rájöttem, hogy a kiskosztümben sürgés-forgás mégsem az én világom.
Elsőre engem is meglepett, hogy ezt így megfogalmaztam, mert egy nagyon jó projekten dolgozhattam, érdekes feladatokkal, anyagilag is vonzó körülmények között.
Végül az utolsó csepp a pohárban egy külföldi rendezvény volt, ahol annyira megbetegedtem, hogy alig tudtam hazajönni. Ekkor megbeszéltem a szüleimmel, hogy amint meggyógyulok, akkor ennek vége, nem várom meg, míg szívrohamom lesz.
Ha érdekel, hogyan folytatódik Franciska története olvasd tovább a cikket a Hello Biznisz oldalán.
Tovább olvasom
